Bezárás
tiszaföldvár

Százmilliós kárt okozott korábban a horror-sertéshízlalda tulajdonosa

Anyagi vita és pénzügyi ellehetetlenülés – így lehet jellemezni annak a tiszaföldvári bérhízlaldának a helyzetét, melyről kiderült: elhullott disznók mellett nevelték a vágóhídra szánt sertéseket, udvaron hagyták elrohadni a megfulladt állatokat. A kormányhivatal vizsgálódik, közben a telepeket állategészségügyi zár alá vették.


állítsuk meg a kormánypárti médiafoglalást

Nálunk nincsenek állami hirdetések. Nem is lesznek. Nem is akarjuk, hogy legyenek. Rád viszont nagyon számítunk!
Támogatom az Átlátszót

Társadalmi célú hirdetés

Százával elhullott állatok tetemei, irtózatos bűz – ettől hangos a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaföldvár. A kisvárostól nem messze, a Mezőhék felé vezető úton két sertéstelep is van, mindkettő ugyanahoz a céghez köthető. Ezekről derültek ki horrorisztikus részletek. Az eset egy dolgozóval történt elszámolási vita után látott napvilágot.

Az ügyet Szilágyi Károly borította, neki a bérhízlalada a hvg.hu írása szerint 400 ezer forinttal maradt adósa. A férfi évekig videózta, dokumentálta, mi és hogyan történik a sertéstelepen. Olvasónk pedig az Átlátszó tudósítójának adott képeket a telepről, a galériát itt tekinthetik meg az erősebb gyomrúak.

“Tudom, hogy hibás vagyok, hogy nem léptem hamarabb, de más se tette volna meg. Ők adtak munkát, de miután nem fizettek ki, nem tehettem mást” – mondta a férfi korábban.

A telepen a Malangtech Kft. nevelt sertéseket, ez a szolnoki Juhász László tulajdona. Szilágyi szerint mindössze három-négy ember látta el a több ezer állatot, igaz, a telepeken automata etető és itató rendszer működött, a munkások leginkább takarításra kellettek.

Hogy nem idén kezdődtek a bajok, arról Szilágyi Károly az RTL Híradónak is beszélt.

Az állat-elhullás viszont sokba kerül, legalábbis ez derül ki a Malangtech Kft. 2017-es beszámolójából. Ebben szó szerint az áll, hogy “partnercégének okozott kár kártérítését, mely 110.120 eFt volt.” Azaz 110 millió forintos kárt okozott.

Mivel állattartással foglalkoznak, így csak a disznók pusztulásával lehet ezt magyarázni. A partnercég nem más, mint a cibakházi Kaluterm Kft. Ők egyelőre nem szólaltak meg a bértartó ügyében.

Az állatvédők állítják, az ilyen állattartó cégek több százmillió forint állatjóléti támogatást kapnak az államtól. Ekkora összegről, ennél a telepnél azonban szó sem lehet agrárszakértők szerint. Felhívtunk egy sertéstelepet – a helyet és a nevét szándékosan nem nevezzük meg – ahol elmondták, a 110 kilós hízók után, amennyiben az eljut a vágóhídig, egy évre 2 ezer forint a teljes állatjóléti támogatás. Ha lenne koca, akkor ott már jóval nagyobb, mintegy 40 ezer forint a támogatás, de bértartásnál, nincs ilyen.

Informátorunk azt is mondta, hogy az élő malacért átlagosan 37-39 ezer forintot kapnak, ehhez képest a 2 ezer forint elenyésző. Természetesen ő is hallott a tiszaföldvári esetről, és azt mondta, azt furcsállja, hogy ilyen úgynevezett integrált tartásnál a megbízó – a cikbakházi Kaluterm – nem ellenőrizte folyamatosan az állományt, hiszen ez neki is óriási kár lesz.

Ráadásul, ha a nevelő cég tavaly 110 milliós kiesést okozott, idén vajon miért bíztak rájuk újabb állatokat – tanácstalankodott forrásunk.

A Kaluterm Kft. 2017-es beszámolója szerint a cégnek a sajátján kívül még 7 telephelyen voltak kihelyezett állatok (Csorvás, Kardos, Tiszakürt, Tiszainoka, TiszaföldvárI-II, Mezőhék). A telepekre a takarmányt a Kaluterm Kft. szállítja, biztosítja az esetleges állatorvosi ellátást.

A telepek tulajdonosai bérhízlalás keretében gondozzák az állatokat, azok értékesítéséig. A saját állományra – ami nem azonos a tiszaföldvárival – 312 millió forint állatjóléti támogatást kaptak tavaly. Összesen 2541 kocára és 38 ezer hízóra.

A 2017-es károkozás óriási adósságba lökte a Malangtech Kft.-t, a tőke mínusz 89 millió forint lett. Ezzel a lehetetlen pénzügyi helyzettel magyarázták helyiek, hogy a cég nem tudta már kifizetni dolgozóit sem. Ahogy Szilágyit sem, aki robbantotta a történtet.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormányhivatal vizsgálódik. A NÉBIH azt közölte az RTL Híradóval, hogy „mind az Uniós, mind pedig a hazai jogszabályok alapján az állati eredetű melléktermék tulajdonosa saját költségén köteles annak elszállításáról, ártalmatlanná tételéről a jogszabályok által előírt módon gondoskodni. Az üzemeltetőnek gondoskodniuk kell az állati melléktermék összegyűjtéséről és az elszállíttatásig az elkülönített tárolásáról. Az elhullott állati tetemek ártalmatlanítását, illetve elszállíttatását a lehető legrövidebb időn belül biztosítania kell az állattartó telep üzemeltetőjének. A 2008. évi XLVI tv. (Éltv) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 18. § (1) alapján az állattartó köteles az állat elhullását vagy kényszervágását az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, illetve a szolgáltató állatorvosnak bejelenteni.”

Kérdéses, hogy az ezt a gazdálkodó megtette-e, vagy ha igen, akkor, mivel magyarázta a nagyszámú pusztulást. A kormányhivatal a vizsgálatra hivatkozva egyelőre nem közöl részleteket, a rendőrség pedig a kormányhivatal vizsgálatára vár – attól függ, indítanak-e nyomozást.

Segesvári Csaba

Fotó: olvasónk felvétele

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom