Bezárás
tata

Tatán ötcsillagos szálloda épülhet az Öreg-tó partjára, a karsztvíz egy részét Komáromba vinnék

Az elmúlt hetekben több olyan turisztikai fejlesztés tervét is beharangozta a tatai polgármester, mely az Öreg-tó partján valósulna meg. A fakivágásokkal is járó szálloda- és strandépítésnek azonban ellenzői is vannak, akik szeretnék megőrizni a tó és környezete eddigi arculatát. Egy kormányzati terv szerint pedig vezetékkel a tatai karsztvíz egy részét Komáromba vinnék – emiatt azonban már a polgármester is aggódik.  

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Tatát és az Öreg-tó partját nézte ki újabb szállodája egyik lehetséges helyszíneként az az Avalon Park Kft., mely a Hell cégcsoport tagjaként korábban Miskolctapolcán hozott létre egy hasonló turisztikai beruházást.

A miskolctapolcai 5 hektáros, természetvédelmi területen létrehozott Avalon Park nemcsak wellness-szállodát, de több éttermet, játszóparkot és gokart-pályát is kínál a „természetközeli élményre” vágyó, évi 150-200 ezer vendégének. Az exkluzív turista-komplexum fideszes körökben is igen népszerű, itt töltötte például a legutóbbi szilveszterestéjét Kósa Lajos.

Az Avalon és a Hell cégcsoport neve Miskolcon nem mindenki számára cseng jól: egy másik beruházásuk, a főtérre tervezett grandiózus Avalon Business Center ugyanis élénk tiltakozást váltott ki sokak körében. Ahogy arról az Átlátszó is többször beszámolt, környezetvédők és miskolci lakosok tiltakoztak a történelmi belváros látványát tönkretevő építkezés ellen:

Kis Dubajt építenének Miskolc szívébe az agyontámogatott energiaital-gyártó tulajdonosai

A Business Center tervére végül valóban műemlékvédelmi szempontból mondott nemet a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára. A miskolci építkezés meghiúsulása ellenére az energiatal-gyártó Hell cégcsoportnak nem volt oka panaszra 2018-ban: árbevételük nettó 47,7 milliárdot, nyereségük 5,3 milliárdot tett ki.

A Hell bemutatkozásának egyébként mindig része annak hangsúlyozása, hogy a cég 100 százalékban magyar tulajdonú. Michl József (Fidesz-KDNP) tatai polgármester, aki a január 29-ei testületi ülésen számolt be a tóparti szálloda tervéről, szintén fontosnak tartott kiemelni, hogy az Avalon esetében magyar tulajdonosokról van szó. A polgármester ezen kívül a Tatára érkező vendégek számának gyarapodásával és az ötcsillagos szállodából nyerhető adóbevétellel is indokolta a beruházást.

A szállodaláncot létrehozni kívánó Avalon Park Kft. azt is ígéri, hogy az Öreg-tó és a vár közelében létrehozandó élményközpontjuk a térség „ékszerdobozává” fog válni. A helyiek egy része szerint viszont a tó a várral együtt már önmagában ékszerdoboz, s a természetközeli élményt ötcsillagos szálloda nélkül is élvezni lehet.

Mi arra is kíváncsiak voltunk, hogy a miskolci irodaház építéséről műemlékvédelmi okok miatt lemondani kényszerülő cég Tatán hogyan kívánja megoldani a műemléki besorolású vár látványának védelmét. Megkerestük ez ügyben az Avalon Park Kft.-t, az iránt is érdeklődve, hogy a mekkora lenne a tervezett élménycentrum és milyen távolságra lenne a tótól. Kérdéseinkre azonban egyelőre nem kaptunk választ.

Míg a fideszes városvezetés támogatná a szállodaépítést, Tata ellenzéki képviselői egyértelműen ellenzik azt. A képviselők egy felhívást is közzétettek, melyben a tó településképi védelmére és a város természeti erőforrásainak megőrzésére szólítanak fel.

A felhívás aláírói, dr. Popovics Judit, Gyűrűs Károly, Horváth László nemcsak a tópartra tervezett szálloda, hanem más fejlesztések miatt is aggódnak. A szálloda túloldalán, a tó másik partján ugyanis elkerített, fizetős strand létrehozását tervezi az önkormányzat. Ez azonban az ellenzők szerint fakivágásokkal fog járni, s az eredeti útvonalon nem lehet majd körbesétálni a tavat. A lezárás ellen és a tó körüli átjárás biztosításáért petíció is indult a városban.

A polgármester viszont azt ígéri, hogy a tó körbesétálhatóságát valahogyan meg fogják oldani annak ellenére is, hogy a strand körbe lesz kerítve. A tatai ellenzéki képviselők ugyanakkor azt szeretnék elérni, hogy a képviselőtestület sürgősséggel tűzze napirendre és az önkormányzat rendeletben is biztosítsa a tópart jelenlegi településképének és bejárhatóságának megőrzését; amíg ez nem születik meg, addig a part 100 méteres körzetében építési tilalom bevezetését kérnék.

A tó melletti építkezéseken kívül azonban az utóbbi időben más is borzolta a város természetes erőforrásaiért aggódók kedélyét.

Az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. 19-20 km hosszú ívóvíz-távvezeték építését tervezi Tata és Komárom között, a Komáromi Ipari Park megnövekedett vízigényének biztosítása érdekében. A víz betáplálását a tatabányai vízaknákból, valamint az ÉDV Zrt. üzemeltetésében lévő, Fényes-fürdő területén lévő mélyfúrású kút vizéből tervezik.

Az engedélyezési eljárás során készült Előzetes Vizsgálati Dokumentáció szerint a Tata-Tatabánya térségében rendelkezésre álló nagy mennyiségű, kiváló minőségű karsztvíz lehetővé teszi Komárom megnövekedett vízigényének kielégítését. A Tata és Komárom közötti vezetékkel naponta 10 ezer köbméter ivóvizet juttathatnának el Komáromba.

A terv ellen egyrészt tiltakozott a tatai ellenzéki képviselőcsoport, akik szakértői véleményekre hivatkozva állítják: a tatai Fényes-kútból való napi több ezer köbméter víz kivételével meg fog változni a karsztvíz talajszint alatti mozgása és kiszáradás is felléphet. Ezen kívül a vízkiemelés káros hatással lehet Tata forrásaira és védett növény- és állatvilágára is. A beruházással több magánszemély és társadalmi szervezet, valamint Naszály község és Tata jegyzője sem ért egyet, és a tatai polgármester is felhívta a figyelmet a beavatkozás jelentős környezeti kockázatára.

Tatán azt sem értik, hogy miért nem a Dunából biztosítják Komárom vízigényét, ráadásul miért van szükség az ivóvíz minőségű karsztvízre egy ipari parkban.

Az észrevételek hatására végül Tatabányai Járási Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztálya kimondta, hogy a környezetvédelmi hatásvizsgálatot kell lefolytatni. Ennek során a beruházónak többek között vizsgálni kell a tervezett napi kapacitás szükségességét, részletesen be kell mutatnia és alá kell támasztania a vízgyűjtők közötti felszíni átvezetések hatásait, az év során többször kell próbaüzemet végeztetnie, a természeti értékek vonatkozásában pedig legalább 1 éven át tartó részletes botanikai-zoológiai vizsgálatot kell lefolytatnia.

Az ivóvízvezeték azonban előbb, vagy utóbb megépül, ezt egy minap kijött kormányrendelet is garantálja. Eszerint a komáromi ipari park víziközmű-hálózat fejlesztése céljából a kormány úgy döntött, hogy a Tata–Komárom valamint a Szőgyei (Győr) partiszűrésű vízbázisról történő ivóvízellátást biztosító vezetéket egy időben fogja megvalósítani. A beruházásokra pedig 2020-ban 394 millió, 2021-ben pedig 5 milliárd forintot biztosít.

Bodnár Zsuzsa

Fotó: Kátai Péter

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom