Bezárás
göd

Tízszeresére nőhet a veszélyes anyag mennyisége a Samsung gödi gyárában

A termelés bővítését tervezi, s ezért felső küszöbértékű veszélyes üzem besorolást kért a hatóságoktól a Samsung gödi gyára. A lakosság egy közmeghallgatáson kérdezhette a cég és a katasztrófavédelem képviselőit a baleseti kockázatokról. A helyieket azonban nemcsak egy esetleges katasztrófa lehetősége, hanem a növekvő gyár negatív környezeti hatásai is aggasztják.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Többször beszámoltunk már a Göd-Újtelep közvetlen közelében épülő akkumulátorgyárról, melynek terjeszkedését aggodalommal követik a helyi lakosok.

Erdőirtással kedvez Göd a Samsungnak, helyiek tiltakoznak, a zöldombudsman vizsgálódik

Nő az elégedetlenség Gödön a Samsung akkumulátor-gyárának újabb terjeszkedése miatt. A helyi önkormányzat ugyanis arról döntött, az eddig 33 hektáron működő, több szintes gyárat újabb 80 hektárral fogják bővíteni. A helyiek tiltakoznak amiatt, hogy a Duna-parti kisvárosban veszélyes anyagokkal dolgozó gigagyár épül, amiről a megkérdezésük nélkül döntött a magyar kormány és a városvezetés.

A gödiek ez év végén arról értesülhettek, hogy a Samsung bővítené kapacitását, ezért tízszeresére kívánja emelni a üzemben tárolt veszélyes anyag mennyiségét. Ha a hatóság ehhez megadja az engedélyt, felső küszöbértékű veszélyes üzem besorolást kaphat a gyár. Ami többek közt jelenti, hogy a közelben lakóknak nemcsak a 200 tonnás elektrolittároló – amit már tavaly engedélyeztek – , hanem 666 tonna veszélyes anyag közelségével is “meg kell barátkozniuk”. Ennyire fog nőni ugyanis az egyszerre raktározható veszélyes anyag mennyisége az üzemben.

A hatósági eljárás kötelező elemeként január 8-án közmeghallgatást tartottak a gödi Duna-parti Nyaralóházak színháztermében. A több száz megjelent lakos egy része a belső teremben, a többiek kivetítőn, a távollevők pedig online közvetítésen követhették a négy és fél órás, indulatoktól sem mentes eseményt. A meghallgatást levezető Balogh Csaba polgármester – aki a Gödi Összefogás jelöltjeként váltotta a fideszes Markó Józsefet október 13-án a város élén – azonban szigorúan fenntartotta a rendet és igyekezett minden kérdezőt szóhoz juttatni. Az elhangzó válaszok azonban láthatóan nem nyugtatták meg a lakosok jelentős részét.

Többen már az előzetes Lakossági tájékoztatót is rendkívül hiányosnak tartották. A vonatkozó kormányrendelet szerint ugyanis abban fel kell sorolni a gyárban használt veszélyes anyagokat, azok tulajdonságait, veszélyességi osztályukat és az esetleges  balesetek során kialakuló egészség- és környezetkárosító hatásokat is.

Mindezt azonban nagyon szűkszavúan tárgyalja a dokumentum, néhány veszélyes anyagot sorol fel, s csak egyiknél jegyzi meg, hogy az „belélegezve mérgező”. Az évi 11 ezer tonna mennyiségben használt NMP (1-metil-2-pirrolidon)-t  például, mely légúti-, bőr- és szemirritációt okozhat és károsíthatja a magzatot, meg sem említi.

A lakosok arra is rákérdeztek, hogy mikortól kívánja megemelni a kérelemben szereplő 666 tonnára a veszélyes anyag mennyiségét a Samsung, a tájékoztató szerint ugyanis az üzem már “elérte” ezt a számot. A válasz az volt, hogy jelenleg csak a korábbi engedélyben szereplő 71 tonna veszélyes anyag van a gyárban.

Csakhogy az új összeszerelő csarnok idén májusában készült vizsgálati dokumentációja is ellentmond ennek. Eszerint ugyanis a meglévő üzemben több száz tonna veszélyes anyagot tárolnak egyidejűleg: az egyik fontos alapanyagból, a Lítium-nikkel-mangán-kobalt-oxid-ból például 287 tonnát tüntet fel a táblázat.

A Biztonsági jelentést készítő Generisk Kft. ügyvezetője, Korda Eszter vetített előadáson mutatta be, milyen előírásoknak fog megfelelni a felső küszöbértékű Samsung-gyár.

A hallgatóság azonban meghökkenve vette észre, hogy a prezentációban egy másik dél-koreai cég, az SK Innovation komáromi akkumulátorgyárának neve is szerepel. Korda Eszter elnézést kért, hogy nem tudta a neveket mindenhol lecserélni, ez azonban nem növelte a bizalmat az előadó iránt.

A meglévő üzemben közel 4000 fő dolgozik, tudtuk meg, ennek körülbelül fele a magyar munkavállaló, a többi vendégmunkás. A hallgatóságban az is megdöbbenést keltett, hogy az előadó szerint a Samsung-gyár lakóterülethez való közelsége nem mondható “kirívóan alacsonynak”. Maga a polgármester kérdezett rá arra, hogy miképpen lehetne ez a távolság még alacsonyabb. A gyárat és az elektrolittárolót ugyanis Göd-Újtelepen csak egy utca választja el a lakóövezettől, a legközelebbi ház 15 méterre van.

Korda Eszter szerint régebben is épültek úgy gyógyszergyárak Magyarországon, hogy az utca túloldalán már “ott volt a gyárkerítés”. Hogy ezt a gyakorlatot egy kertvárosban, a 21. században miért kell követni, arra nem kaptunk választ.

De nemcsak a hiányosnak és félrevezetőnek tartott tájékoztató miatt érezték sokan, hogy a lakosság meghallgatása csupán egy „kipipálandó elem” az engedély kiadása előtt. Az is elhangzott több felszólalótól, hogy miközben a bővülő Samsung felső küszöbértékű veszélyes üzem besorolást kaphat, a gyárnak és az építkezéseknek továbbra sincs „jelentős” környezeti hatása. Pedig a lakosok nemcsak egy baleset miatt aggódnak, de szenvednek a zajtól, a portól, s tartanak az egyéb környezeti ártalmaktól is. A környezetvédelmi hatóság szerint viszont hatástanulmányra nincs szükség, s emiatt pontos hatásterületet sem állapítottak meg.

Az Átlátszó által igényelt közadatok szerint ráadásul a gyár működését a hatóságok alig ellenőrzik. A légszennyező pontforrások kibocsátásáról például egyetlen vizsgálati jegyzőkönyvet kaptunk két kibocsátó forrás adataival, miközben közel 30 pontforrást engedélyeztek már.

A Pest Megyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint pedig 2018 szeptembere óta nem került sor vizsgálatra vagy ellenőrzésre a környezetvédelmi vagy építésügyi hatóság részéről. Csak a Váci Járási Hivatal Népegészségügyi Osztálya tartott egy ízben hatósági ellenőrzést. Hogy mit állapítottak meg, arról viszont nem közöltek adatot. Arra hivatkoztak, hogy az ellenőrzés nyomán közigazgatási hatósági eljárás indult. Csakhogy épp emiatt az eljárás miatt lenne fontos tudni, hogy mit állapítottak meg.

A Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviselői ugyanakkor a közmeghallgatáson azt állították, hogy ők szinte folyamatosan vizsgálják az üzemet. Ám az idén szeptemberben nekünk küldött adatok sem igazán ezt mutatják. Tűzvédelmi hatósági ellenőrzésre 2018-ban és 2019-ben két-két alkalommal került sor, iparbiztonsági ellenőrzést pedig 2018-ban három alkalommal tartottak; 2019-ben viszont, legalábbis szeptemberig, egyszer sem.

A közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely az állam működtetésében részt vesz, vagy közpénzt költ.

Többen feltették azt a kérdést is, hogy a gödi ingatlanok értékvesztését ki fogja felmérni, s az érintett lakosokat ki fogja kárpótolni az esetlegesen őket ért kárért. Erre azonban nem jött válasz, pedig a hallottak alapján az egyik legnagyobb problémának ezt tartják a gödiek. A  környezeti hatások felmérésére és a hatóságokkal való szorosabb kapcsolattartásra azonban ígéretet tett a gödi polgármester. Hogy ez hogyan fog megvalósulni, egyelőre kérdéses.

A mostani közmeghallgatásra ugyanis a polgármesternek kötelezően meg kellett hívnia a kormányhivatal szakhatóságait, melyek a külső védelmi tervet véleményezni fogják. Csakhogy ezektől a hatóságoktól senki sem jelent meg, pedig tisztában kell lenniük a gyár működése miatti lakossági panaszokkal. A fórumon viszont elhangzott, hogy a Samsung „önként” vállalta a MoLaRI (Monitoring és Lakossági Riasztó Rendszer) rendszer finanszírozását, az önkormányzat pedig szeretné bevonni a lakosság képviselőit is a külső védelmi terv kidolgozásába.

Emellett február 20-ára újabb lakossági fórumot hirdettek, ahol a Samsung további terveiről lehet majd kérdezni. A mostani közmeghallgatáson egyébként a gyár dél-korai vezetői semmit sem tudtak – vagy akartak – mondani a gyárbővítésről. Pedig októberben egy újabb 100 hektáros, 390 milliárdból megépülő, 1200 további munkavállalót alkalmazó üzem létrejöttét jelentette be a kormány, melyhez 108 millió eurós támogatást is nyújt a magyar állam. Ám ezt követően kiderült, az Európai Bizottság vizsgálja az ügyet: nem biztos ugyanis, hogy a Samsung SDI gödi gyára jogosult az állami támogatásra.

Mindez azonban nem gátolta a magyar hatóságokat abban, hogy december közepén elindítsák az új beruházás infrastruktúrájának környezetvédelmi eljárását. Aminek január elején már le is járt a véleményezési határideje. S miközben Göd lakossága az égvilágon semmit nem tud az új gyár méretéről, kapacitásáról – hiszen arról még állítólag konkrét tervek és engedélyek sincsenek –, a gyárhoz készülő új közművek, utak, csatornák és parkolók engedélyeztetése már zajlik. Sőt, a tereprendezés az engedély kiadása előtt már meg is indult, munkagépek dolgoznak a 80 hektáros területen.

Ez azonban nem kirívó jogszabálysértés a gyár építése során: egyes épületek felhúzása, az elektrolittároló bővítése és a zajvédő fal építése – a hatóságok által is elismerten – már az engedélyek kiadása előtt megindult. Jogi következményekről, bírságról azonban nem tudunk.

A helyiek közül pedig egyre többen érzik úgy, hogy évek óta becsapják őket. Az akkumulátorgyár megépítéséről és annak kiemelt beruházásként való megvalósításáról eleve a fejük felett, egy kormányrendelet döntött. És azóta sem tájékoztatja őket senki, hogy mekkora lesz ez a gyár és mikorra fog egyáltalán megépülni. Ellenkezőleg: eddig folyamatos volt a titkolózás. A 80 hektáros iparterület Samsungnak való eladásakor például azt állította az előző polgármester, hogy valószínűleg csak 100 főt fognak foglalkoztatni az ott megvalósuló új üzemben. És Tuzson Bence, a térség országgyűlési képviselője is maximum 1000 munkavállalóról beszélt, amikor egy tavaly januári fogadóóráján kérdeztük a bővítés következményeiről.

Az új városvezetés ezzel szemben átláthatóságot és a helyiekkel való együttműködést ígér. A döntés-előkészítések nyilvánossá tétele, a lakossággal való nyílt kommunikáció valóban pozitív változás. A „zöld Göd” programot és klímastratégiát meghirdető új önkormányzattól viszont sokan elvárják azt is, hogy gátat szabjon a Samsung mohóságának és tegyen meg mindent Göd élhetőségének védelmében.

Bodnár Zsuzsa

Fotó: Tóth Ágnes felvétele

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom