Bezárás
Egyéb

Tolnai és baranyai tenderarisztokraták építenének kavicsbányát Madocsán – a helyiek tüntetnek

Pattanásig feszült a hangulat a Tolna megyei Madocsán, ahová a szekszárdi Bet-Bau cég kavicsbányát építene. A helyiek féltik a mezőgazdaságot, a természetet és a környék nyugalmát. A beruházó Paks II-re hivatkozott, hogy oda szállítana majd. Süli János paksminiszter puhán hárít, ami azonban nem nyugtatta le a kedélyeket, pedig a madocsaiak nem ellenségei az atomprojektnek. A kavicsbányát tervező cég a NER kegyeltjének tűnik, tulajdonosai egyéb érdekeltségeihez ömlik a közpénz. A Bet-Bau egyik tagját ráadásul ugyanúgy hívják, mint a Fidesz egyik 2014-es pártfinanszírozóját – hogy ez véletlen azonosság-e csak, a cégnél igyekezünk tisztázni, reméljük, sikerül.

„Húzzatok haza!” – skandálták a madocsaiak a Bet-Bau Kft. tervezett hétfői lakossági fóruma előtt az utcán. Az eseményt bojkottálták a helyiek, akik inkább tüntetést rendeztek az épület elé, elmondásuk szerint kétszáznál is többen – ami az 1800 fő által lakott községben szép szám.

A szekszárdi kft. terve ritkán látott egységbe kovácsolta a települést. A cég egy kilométerre a lakóövezettől, a Duna-part és az árvízvédelmi gát közelében közel 140 hektáron tervez kavicsbányát létesíteni. Évente egymillió, azaz naponta 2750 tonna kavicsot termelnének ki a jelenlegi elgondolások szerint, legalábbis a terület erre ad lehetőséget. Az érintett földeken ugyanis 42 évre elegendő a kavics – ez a beruházás ellenzőinek elmondása.

A cég által üzemeltetett madocsaikavics.hu honlapon közöltekben kicsit több a bizonytalanság.

„A kutatási terület 139 hektár volt, ezen belül lehet kijelöltetni a bányatelket, vagyis azt a területet, amely magába foglalja a bánya mindenkori létesítményeit (a letakarított humusz- és meddődepóniákat, a kiszolgáló létesítményeket, a berendezéseket stb.) és a kitermelést biztosító bányaüzem területét. Még vizsgáljuk, hogy a konkrét esetben mekkora bányát célszerű engedélyeztetni, illetve üzemeltetni, de ettől függetlenül, a termelés kb. 10 hektáros területtel indulhatna, és évente közel ennyivel bővülne, ha egy rövidebb, intenzív kitermeléssel számolunk”.

A lakók a nyugalmukat és a megélhetésüket féltik: a legtöbben mezőgazdaságból élnek, nem gondolják, hogy a tervezett munka miatt szálló por például jót tenne a termésnek, az utakat tönkreteszik a nehézgépek, a lakóházak értéküket vesztik, oda a nyugalom. Féltik a környezetet is: a környék a Natura 2000 természetvédelmi terület része, védett fajok, köztük egy rétisas pár élőhelye.

Ide például kikötőt terveznek:

madocsa.kikoto

A fideszes és független képviselőkből álló önkormányzat megérezhette a helyiek akaratát – bár az Átlátszó kérdéseire nem küldött választ Gelencsérné Tolnai Klára polgármester -, augusztusban ugyanis arról határoztak, hogy a Bet-Bau kérelmének megfelelően módosítják a településrendezési tervet. Szeptemberben azonban visszavonták ezt a határozatot a tiltakozások hatására.

Csakhogy ezzel nem hárult el a bányanyitás veszélye, erre egyébként a polgármester fel is hívta a képviselőtestület figyelmét a visszavonásról szóló határozatról döntő ülésen. Ha ugyanis a kormány kiemelt állami beruházássá minősítené a munkákat, simán megkerülhetőek a madocsaiak.

Paksnak kell a sok kavics?

De miért tenne ilyet a kormány? A magyarázat egyszerű: Paks II. Mindössze 13 kilométerre van Paks Madocsától.

Maga a beruházó cég társtulajdonosa, Schumann Róbert hivatkozott az atomerőmű-bővítésre egy tavaly augusztusi prezentáción, amin környékbeli földtulajdonosok is részt vettek. Schumann a jegyzőkönyv szerint így fogalmazott:

„Pakson atomerőmű fejlesztés készül, nem titok, hogy ezzel összefüggésben kerestük a Paks közeli lehetőségeket a kavics és homok kitermelésre. (…) Pakstól északra és délre nem találtunk olyan területeket a Duna két oldalán, ahol nem ütköztünk volna valamilyen korlátozásba. Így jutottunk Madocsára”.

A Bet-Bau 2016-ban végzett kutatásokat a településen.

Süli János paksminiszter szintén érezheti az ellenállást. Februári kampányfórumán puhán elhatárolódott a bányaprojekttől. „Pillanatnyilag” nincsen kormányzati szándék a bánya mögött – mondta. Hangsúlyozottan kampányhajrában, kampányrendezvényen – úgyhogy a madocsaiak ettől sem lélegeztek fel. A Bet-Bau ügyvezetője az Átlátszó érdeklődésére szintén árnyaltabban fogalmaz, mint az idézett projektbemutatáson, de azért nem engedi el Paksot:

„Nem zárható ki annak az elméleti lehetősége, hogy a költséghatékony és környezetkímélő megvalósítás érdekében az innen, a Pakstól néhány kilométerre elérhető nyersanyagkincsre költséghatékony és kézenfekvő lehetőségként tekintsünk” – írta válaszában az ügyvezető, Vass Péter.

Népszavazás is lesz

Miközben az Átlátszónak nyilatkozva a bányát ellenzők egyik, neve elhallgatását kérő képviselője azt hangsúlyozta: nem hogy gondjuk nincs Pakssal, de a vonzáskörzet többi településéhez hasonlóan kifejezetten „atompártiak”, a környék legnagyobb munkáltatójáról, a fejlesztési pénzek központjáról van szó.

Kavicsbányát viszont annyira nem akarnak, hogy népszavazást kezdeményeznének, a választási bizottság jóvá is hagyta a kérdéseiket, hamarosan indul az aláírásgyűjtés.

Csakhogy közben a bányacég sem tétlenkedik, ajánlatokkal bombázza például a tervezett beruházás helyén található földek tulajdonosait, méghozzá kvázi tendereztetve őket: az első negyven felajánlott hektárért hektáronként 7 millió forintot fizetnek, utóbb ez az ár csökken. A környékbeli átlagár 2 millió forint hektáronként. Remek termőföldek, úgynevezett öntéstalaj található ezen a vidéken.

A Bet-Bau-sok némelyik megnyilvánulása fenyegetően hatott a településen. A már idézett prezentáción Schumann például azt is mondta:

„Ha mi nem fogjuk megépíteni a bányát, akkor más fogja megépíteni, akár magyar állami érdekből. (…) Ha nem jön létre önökkel az együttműködés, akkor mi félre állunk. Azt azonban tudniuk kell, hogy nagyon komolyan gondoltuk, nagyon jelentős összegeket fektettünk a kutatásokba, azonban ha ez a folyamat most megszakad, nyilván értékesíteni próbáljuk a kutatási eredményeket a magyar állam vagy más vállalkozó felé.”

A lapunk kérdéseire küldött válaszokban a cégvezetők politikai érdekeket sejtetnek a tiltakozások mögött. A Bet-Bau teljes válasza elolvasható itt (Google-drive). A Bet-Bau-s válaszokból sem úgy tűnik, hogy feladják: „a kutatási zárójelentést már 2017 júniusában jóváhagyta a hatóság, jelenleg a környezetvédelmi engedélyezési eljárás van folyamatban. Az eljárás keretében külön vizsgáljuk a vízi szállítással összefüggő tevékenységek környezeti hatásait. A vízi szállítás a célunk, ennek környezeti hatásvizsgálata is folyamatban van; az összes érintett hatósággal megtörtént a kapcsolatfelvétel, helyszíni bejárásra is sor került már”, írják.

Helyi érdekű tenderarisztokraták

A Bet-Bau Kft.-t 2010-ben alapították, jelenlegi tulajdonosai a bólyi Schumann József Róbert, a szekszárdi Németh Tibor és a szintén szekszárdi Vass-család: Vass Péter, Vassné Koleszár Koletta és Vass Lászlóné, a legnagyobb üzletrész Vassné Koleszár Kolettáé.

Vasséknak betongyártó üzemük van Szekszárdon, ami 2009-2014 között több mint 150 millió forint uniós támogatást nyert el, és közbeszerzéseket is sikerült kapnia a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.-től. Szintén az ő érdekeltségük a Vass-Villa Vendégház a tolnai megyeszékhelyen, a működési engedély Vassné Koleszár Koletta nevére szól.

Vass Péter pedig felügyelő-bizottsági tag a Szekszárd fideszes önkormányzata tulajdonában lévő Szekszárdi Sportközpont Közhasznú Nonprofit Kft.-ben.

A szintén Bet-Bau-tulajdonos Németh Tibor egyéb cégtisztségek mellett az Ecoeline Zrt. vezérigazgatója is. Erről a cégről írta korábban a 444, hogy konzorciumvezetőként elnyert egy jelentős, 2,4 milliárd forintos közbeszerzést a regionális vízművek által kezelt önkormányzati vagyon felmérésére.

A csapattól nem állnak távol a vízmű-ügyek. Németh fb-tag volt a kétezres években a bólyi Délvíz Viziközmű Szolgáltató Zrt.-ben, amelynek vezérigazgatója jelenleg is Schumann. Kettejük neve rendre felbukkan a kapcsolódó bonyolult cégháló több tagjában is.

A Délvíz szintén szépen tarol a közbeszerzéseken, legutóbb, tavaly decemberben 1,8 milliárdos tendert húztak be a Németh-féle Ecoeline-nal közösen. Vízközművekkel kapcsolatos vállalkozás szerződést kötnek a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nkft.-vel.

Rádi Antónia

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom