Bezárás
Közadatigénylés

Tovább falaznak a hatóságok a Samsung gödi gyárának, a környezeti hatásokat nem is vizsgálják

Hiába tettek bejelentéseket a gödi lakosok a városba telepített akkumulátorgyár zajos működése miatt, az építkezést engedélyező Pest Megyei Kormányhivatal nem vizsgálja a zaj okát. A hatóságok szerint csak akkor kell majd ellenőrző vizsgálatokat végezniük, ha befejeződik a gigagyár bővítése. Ez azonban még hosszú évekig eltarthat.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Több ütemben zajlik Gödön az a gigaberuházás, melynek megindulását 2016-ban jelentette be Szijjártó Péter. Az akkumulátorgyár lakóterület melletti elhelyezéséről és más problémákról már több cikkben beszámoltunk:

Erdőirtással kedvez Göd a Samsungnak, helyiek tiltakoznak, a zöldombudsman vizsgálódik

Nő az elégedetlenség Gödön a Samsung akkumulátor-gyárának újabb terjeszkedése miatt. A helyi önkormányzat ugyanis arról döntött, az eddig 33 hektáron működő, több szintes gyárat újabb 80 hektárral fogják bővíteni. A helyiek tiltakoznak amiatt, hogy a Duna-parti kisvárosban veszélyes anyagokkal dolgozó gigagyár épül, amiről a megkérdezésük nélkül döntött a magyar kormány és a városvezetés.

A három évvel ezelőtti kormányígéretek szerint a százmilliárd forintból épülő gyár 2018-ra már 50 ezer darab elektromos autóba való akkumulátort fog gyártani. Hogy ez megvalósult-e, nem tudni, ugyanis a gyártott akkumulátorok mennyisége üzleti titoknak számít.

Idén októberben viszont újabb 390 milliárdos bővítést jelentett be a kormány. „Göd felkerült az autóipar új korszakának világtérképére”, nyilatkozta ennek kapcsán a külügyminiszter.

A Samsung eddig három ütemben, a korábbi képcsőüzeme 33 hektáros területén bővítette a gyárát, a nyáron pedig újabb 80 hektárt vásárolt meg a gödi önkormányzattól. Ezen indult meg a bővítés IV./a üteme, egy új üzemcsarnok építése.

Persze nemcsak a gyár mérete és kapacitása növekszik: a most zajló építkezés után 4000-re fog nőni a dolgozók létszáma. És ez egyáltalán nem a végpont, hiszen a Samsung további építkezéseket tervez – a IV. ütem több részletben folytatódik, majd jön az V. és a VI. ütem. A bővítésekre vonatkozó kapacitási és egyéb adatok azonban „jelenleg nem ismertek”.

Ám bármennyire is terebélyesedik a gigaberuházás, egy valami nem változik: a gyár környezetre gyakorolt hatása. Legalábbis az építkezéseket engedélyező magyar hatóságok szerint. A környezetvédelmi eljárásokat lefolytató illetékes hatóság ugyanis rendre azt mondja ki, hogy a bővítéseknek „nincs jelentős környezeti hatása”.

A hatóság a beruházás pontos hatásterületét sem állapítja meg, s környezeti hatásvizsgálat lefolytatását nem tartja szükségesnek. Holott az „alsó küszöbértékű veszélyes üzem” besorolású gyár lakott terület határán fekszik: a legközelebbi lakóövezet a gyártól 120 m-re helyezkedik el, sőt két lakóház 100 méteren belül található.

A most zajló bővítés Előzetes Vizsgálatából – melyet a Samsung SDI megbízásából a Vidra Kft. készített el – az is kiderül, hogy a tárolt és a gyártási folyamat során felhasznált veszélyes anyagok között számos olyan anyag van, mely rákkeltő hatású, súlyosan irritatív, toxikus, légzőszervi és egyéb belső szervi károsodásokat okozhat.

A veszélyes anyagok közül az elektródagyártáshoz használt N-methyl-2-pyrrolidone (NMP) mennyisége meghaladja az évi 11 ezer tonnát, a használt NPM mennyisége naponta 4110 kg. A dokumentumban ugyanakkor szerepel többek közt olyan kitétel, hogy nem lehet megállapítani, milyen mennyiségű veszélyes hulladék keletkezhet egy esetleges havária esetén.

De nem ismert a balesetek és üzemzavarok kockázatának mértéke sem. Az EVD további hiányosságaira, s az egészségkárosító kockázatok elemzésére tucatnyi lakossági észrevétel hívta fel a figyelmet. Mindezek ellenére az eljáró hatóság nem látott indokot alaposabb vizsgálatra és környezeti hatástanulmány készítésére.

Szerettük volna tudni, hogy a bővítéseket engedélyező Pest Megyei Kormányhivatal és annak szervezeti egységei milyen módon ellenőrzik a gyár működését. Annál is inkább, mert a gyár által keltett zajra rendkívül sokat panaszkodnak a helyi lakosok, akik az önkormányzatnak és a hatóságoknak is tettek bejelentéseket az életüket megkeserítő zúgásról.

Ezért tavaly szeptemberben adatigényléssel fordultunk a Kormányhivatalhoz, kérve a szakhatósági ellenőrzések, valamint a beérkezett panaszok és kivizsgálásuk dokumentumait. Csakhogy hónapokig semmilyen adat nem érkezett. Emiatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadsághoz fordultunk, a NAIH azonban meglepő választ küldött. Szerintük a kért vizsgálati adatokat már korábban megkaptuk a gödi önkormányzattól. A Miniszterelnökség Közszolgálatért Felelős Államtitkársága pedig egy levélben értesítette őket, hogy a Samsung-gyár működésével kapcsolatos adatkiadás már megtörtént.

A közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely az állam működtetésében részt vesz, vagy közpénzt költ.

Miután rákérdeztünk, hogy miféle államtitkári levélről van szó, még meglepőbb választ kaptunk: eszerint nincs is ilyen levél, s csak „adminisztrációs” hiba miatt emlegették az Miniszterelnökséget. A gödi önkormányzatra pedig azért hivatkoztak, mert egy másik, „Samsungra vonatkozó témában” az önkormányzat már teljesített egy adatigénylést.

De nem adtuk fel, s bírósághoz fordultunk az ügyben. S bár a per még folyamatban van, a Kormányhivatal azóta küldött az Átlátszónak néhány dokumentumot. Ezek azonban nem vizsgálati adatok, csak az engedélyekhez kiadott hatósági szakvélemények.

Nem véletlenül: a folyamatos bővítés miatt a hatóság szerint a gyárban „tervszerű üzemeltetés” még nem folyik, a termelés megkezdéséhez még további engedélyek szükségesek. Álláspontjuk szerint nekik csak a gyár által benyújtott adatmérési jegyzőkönyveket – például a légszennyezettségi vizsgálatok adatait – kell ellenőrizniük, ezek azonban szerintük nem tekinthetők „hatósági ellenőrzéseknek”.

Azt végül elismerték, hogy a gigagyár „nem-tervszerű” üzemelése olyan zajjal jár, hogy emiatt lakossági bejelentések érkeztek hozzájuk. Ezeket a bejelentéseket, kilenc hónappal a benyújtott adatigénylés után, vélhetően a bírósági eljárás hatására, végül megkaptuk a Kormányhivataltól.

Intézkedniük viszont e lakossági panaszok miatt sem kellett. Csupán tájékoztatást küldtek a panasztevőknek arról, hogy amíg a gyár telephelyén az összes zajforrás fel nem épül, addig hatósági zajmérésre nem kerül sor. Zajvédelmi szempontból ugyanis a vonatkozó kormányrendelet szerint a gyárnak nincsen adatszolgáltatási kötelezettsége – a hatóság pedig zajmérést ugyan „végezhet, vagy végeztethet”, de a vizsgálat nem kötelező előírás.

A lakossági panaszok miatt azonban maga a Samsung vezetése zajcsökkentő intézkedéseket hajt végre: néhány hónapja áthelyezték a gyár hűtőtornyait, s jelenleg zajvédő falat építenek köréjük. A zajcsökkentés azonban egyelőre nem vezetett eredményre – a hvg riportjában a lakosok saját eszközeikkel végzett mérései is ezt igazolják.

A hatóság tudomása szerint viszont a gyár a szükséges intézkedéseket és építkezéseket addig fogja végezni, míg a zajszint nem csökken a megengedett határértékek alá. Ez azonban, a folyamatos gyárbővítés miatt, akár évekig is eltarthat.

Természetesen megpróbáltuk azokat a jegyzőkönyveket – így a 26 légszennyező pontforrás mérési adatait tartalmazó dokumentumokat – is megkapni, melyeket a Samsung benyújtott az ellenőrző hatóságoknak. Ám törvénysértő módon hónapok óta nem teljesíti ezt az adatigénylést sem a Kormányhivatal, pedig az adatszolgáltatásért költségtérítést is felszámítottak, melyet ki is fizettünk a hivatal számára.

Szerencsére Göd új városvezetése nem elégszik meg a magyar hatóságok által biztosított „ellenőrzésekkel”. A lakosság ugyanis nemcsak a zajtól szenved, de a tart a környezetszennyezéstől is.

A veszélyes ipari üzemben esetlegesen bekövetkező meghibásodás vagy baleset miatt veszélyes vegyi anyag kerülhet a levegőbe, ezért az önkormányzat a MoLaRi (vagyis Monitoring és Lakossági Riasztó) mielőbbi kiépítését tervezi. Ezzel a gyártól független külső védelmi rendszerrel, mellyel mérhető lesz a zajszennyezés is, 24 órában lehet majd ellenőrizni a gyár területét és szükség esetén riasztani a lakosságot.

A Samsung bővülése miatt azonban még számos egyéb probléma adódik – például a vendégmunkások növekvő száma, a teherforgalom megsokszorozódása –, melyekre megoldást kell találnia a városnak és az önkormányzatnak. Nem lesz könnyű feladat.

Bodnár Zsuzsa

Fotó: Hranecz Attila felvétele

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom